Hamarosan elkészül a Megyei Önkormányzat új területfejlesztési koncepciója, amely érinti a térségi gazdálkodást is: „2012 januárjában teljesen új feladatrendszert kapott a Megyei Közgyűlés és Megyei Önkormányzat.” - többek között erről is beszélt Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke a Megyei Sajtószolgálattal készült interjújában.


Megyei Sajtószolgálat: A 2013-tól jelentős változások lesznek a közigazgatási rendszerben. Ezek hogyan érintik a Megyei Önkormányzat működösét?

Seszták Oszkár: A járások kialakításával komoly változások előtt állnak az önkormányzatok: a Megyei Önkormányzat munkája 2012 januárjától a területpolitikai feladatrendszerben összpontosul, amelynek értelmében egy területet, megyét képvisel. A polgármesterek, a vállalkozók és az állampolgárok a közgyűlés elnökét, vagy az önkormányzati képviselőket fejlesztési tervekkel, ipartelepítési lehetőségekkel keresik fel: most ezek a legfontosabb feladatok, amikkel foglalkoznunk kell. Legutóbb éppen a feladatellátásról, a megyei helyzetértékelésről, a koncepcióalkotásról és a projektszintű tervezésről számoltunk be a Közgyűlésnek.

M.S.: Az új Európia Uniós költségvetés tükrében, mennyi támogatásból lehet a fejlesztéseket végrehajtani?

S.O.: A globális támogatás 2014 és 2020 közötti időszakra 20 milliárd euró. Ez hatalmas összeg, azonban 20-30%-kal kevesebb, mint a most futó fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló forrás. Pozsonyban, egy nemzetközi tanácskozáson találkoztak azok az államok, akik később csatlakoztak az Unióhoz, és éppen ezért nem részesültek azokban az előnyökben, amelyeket például Görögország, vagy Spanyolország megkapott az elmúlt években.

M.S.: Hármas megállapodás: IMF, Európai Unió, Magyarország...
 
S.O.: Akkor lehet jó megállapodást kötni, ha a másik fél is úgy gondolja, hogy az együttműködés nélkül is képes lenne megoldani problémáit a szerződő fél. Magyarországnak csupán védőhálóként van szüksége az IMF megállapodásra: arra az esetre, ha váratlan, tőlünk független hatás érintené gazdaságunkat. Azon kell dolgoznunk, hogyha a világgazdaság felfelé ível, akkor olyanok legyenek a közigazgatási rendszereink, a közoktatásunk, az egészségügyünk, amivel versenyképessé válunk környezetünkben. Jelenleg azonban arra nem képes a magyar gazdaság, hogy egyszerre növekedjen és csökkenjen az adósságállomány: szükségesek a további intézkedések, hogy kitörjünk ebből a félperifériás állapotból. Arra ösztönöz minket az Unió és IMF is, hogy 3% alatt tartsuk a GDP arányos hiányt. Ezt a gazdaság 2004 óta nem tudta teljesíteni, egészen a tavalyi évig, amikor a deficit eljárást is megszüntették.