Legyen Ön ennek a portálnak a tulajdonosa! 

Breaking News

Megemlékezés Árvai István író,költőről




Immár második alkalommal gyűlt össze egy irodalomkedvelő baráti kör Tiszalökön, március idusán, hogy méltóan megemlékezzen a közelmúltban elhunyt Árvai István költő, író és jó barátról. Az elmúlt évben avatták fel a költő emléktábláját – a baráti kör anyagi felajánlásából készített - amely nem véletlen került a Malom söröző falára, ahol szívesen fordult meg, hogy barátaival találkozhasson. Itt írta a Malom teraszán című versét.
- Árvai István egyéniségét erősen meghatározta a dunántúli eredete,
melyről több verse is tanúskodik. Erzsikét, a mindenben támogató feleséget megtalálva, egy idő után, a Tisza által lágyan ölelt településünket választotta új hazául, később mély álmának őrzőjéül. Nem idegenbe költözött, mert a vidékünkhöz régóta erős szálak fűzték, a Tisza varázsa mindig is lenyűgözte.
Mégis érezte ám, a két vidék nem csak külsőségben, hanem lelkületben is eltér egymástól. Erősen vágyott ifjúkorának színhelyére. Tudom olykor honvágy gyötörte őt, de erőt vett magán, hogy megszeresse településünket, s környékét. Hiszen itt élt szeretett feleségének népes családja és barátokra is lelt itt.
A tudatos ember előtt feltárultak a Dunántúl és a Tiszántúl közötti különbségek melyet igyekezett megérteni, elfogadni, termékennyé tenni költészetében.
Imádta a természetet, bejárta a Tisza tájat, kerékpáron vagy éppen gyalog.
A rendszeres megemlékezés időpontjával, MÁRCIUS 15.-vel is jelzitek, hogy az író, költő személyében a hazaszerető embert tisztelitek meg. Mert a dunántúli fiú, - mint önmagáról sokszor mondta - aki a TURUL szárnyai alatt született, ő valóban tiszta szívből szerette hazáját. - hangsúlyozta beszédében Huri Valéria.
Árvai István első verses kötete: A lázongó kertész címmel jelent meg, mellyel jelen volt 1999-ben a Frankfurti Könyvvásáron a Német-Magyar Társaság standján.
Azt követően egyre szaporodtak a verseskötetek. Ami a kórlapról lemaradt címmel jelent meg novellás, majd Hozzád szólok hazám, Álljunk meg urak!, Ássatok le mélyen , Non omnis moriar kötetei.
Elkészült, s megjelent a költő utolsó kézirata alapján, A remény című verskötete is. Melynek utószavaként lánya, Ildikó verse található..
Az élőknek üzent a költő alábbi versrészlete:

„Nem fogok egészen meghalni.
Műveim nevemet fenntartják.
Nekem nem tesz lakatot számra
Az alföldi némaság.”


Huri Valéria Fotó: Ciczer János

Nincsenek megjegyzések